Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
1.200 Ft
960 Ft
Kedvezmény: 240 Ft 20%
Menny.:db
Gyártó: Petőfi Irodalmi Múzeum
Elérhetőség: Raktáron

A forradalom után
Vereség vagy győzelem?

A Petőfi Irodalmi Múzeum nemzetközi konferenciát szervezett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és az MTA Irodalomtudományi Intézete közreműködésével – 1999-ben az 1848-as forradalom és szabadságharc leverésének 150. évfordulóján.

Nem értékelt

A forradalom után

1.200 Ft
960 Ft
Kedvezmény: 240 Ft 20%
Menny.:db
Kívánságlistára teszem

Leírás

A forradalom után
Vereség vagy győzelem?

Szerk.: Cséve Anna

Petőfi Irodalmi Múzeum
Budapest, 2001

ISBN: 963 7412 91 3
ISSN: 1218-173

A kötet a PIM, az MTA Irodalomtudományi Intézet és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem által 1999-ben szervezett nemzetközi konferencia előadásait tartalmazza

A Petőfi Irodalmi Múzeum nemzetközi konferenciát szervezett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és az MTA Irodalomtudományi Intézete közreműködésével – 1999-ben az 1848-as forradalom és szabadságharc leverésének 150. évfordulóján.

A Magyar Tudományos Akadémián elhangzott előadásokból készült tanulmánykötet „1848-49” (és általában a forradalmak leverését követő dezillúzió témakörét vizsgálja a politika, a filozófia, a folklorisztika, a zene-, művészet- és irodalomtörténet egyedi szempontjai szerint.

„A forradalom után” című konferencia 1956 forradalmának leverésére is emlékezve, annak másnapján ült össze. A vereségeket és a nyomunkban járó megtorlást mind a kortársak, mind a visszatekintők indokoltan sorolták történelmünk legnagyobb próbatételei közé. A „túlélés” meghatározó szándéka mindkét esetben egyértelmű és általános volt, ha mutatkozott is megosztottság a tekintetben, hogyan biztosítható az rögtön, az adott helyzetben egyén és közösség számára, illetve milyen politika kívánatos és érvényesíthető érdekében távlatosan.

Túlélve a vereséget „1848-49”-nek és a Függetlenségi Nyilatkozatnak az irányadása, az önálló magyar államisághoz és annak parlamentáris kormányzati rendszeréhez való visszatérésre való törekvés – szolidaritásban „az európai státuscsaláddal”, megbékélve az együtt élő népekkel és szövetségben a régió nemzeteivel – új távlatokat nyert Kossuth Alkotmányjavaslatában. Ez a koncepció nemcsak a katonai vereség következményein mutatott túl, hanem felkészülést ajánlott a magyarság számára a Habsburg-birodalom elkerülhetetlen túlélésére is.

A kötet E. Csorba Csilla előszavával többek közt Szabad György, Wolfram Siemann, Szegedy-Maszák Mihály, Dávidházi Péter, Kiczenko Judit és John Lukacs tanulmányait tartalmazza.

Drámai címlapját Madarász Viktor: Petőfi halála (Lidérc) című festményének felhasználásával Faragó Ágnes tervezte.

Paraméterek

Író Petőfi Sándor
oldalszám 231
nem illusztrált
hosszúság 24 cm
szélesség 16 cm
magasság 1,5 cm
súly 392 g

Vélemények

Erről a termékről még nem érkezett vélemény.

Irodalmi töltet

„Azonban álmunkból ismét szomoru valóra ébredénk. Szeptember elejének éjelén kocsikon érkezett két század gyalogság. Érkeztének hirére lihegve vétetett le a magyar zászló s helyébe tüzetett a császári, mintha e hirtelen változás lett volna csak képes városunkat a kellemetlenségektől megóvni, pedig hasztalan, – lehet az érzelmeket takargatni, de eltakarni soha sem! A császáriak ismerték igen jól városunk érzelmeit, s azért büntetésül ujra ezer akó bort, ezer gatyát és inget, 500 lepedőt, vánkost, szalmazsákot, bakkancsot s tudja Isten még mit követeltek. Az elöljáróság eleget fáradott a felmentéséért, de az eredmény csak az lett, hogy az aprólékosabbak elengedtettek, a tetemesebbek megkivántattak.

Ezután minden szem Komárom felé volt irányozva, minden vágyak és remények ebben összpontositva. S e remények teszik szeptember hónak történéseit Pápán, ha csak azt ki nem vesszük, hogy a zsandárok a világos alól vagy más helyekről eltávozott honvédeket összeszedegették s az alkalmasakat a császáriak közé sorozták.

Komáromból mindig ujabb és ujabb hirek érkeztek, leverők vagy felemelők. Már szeptember 21-én mint bizonyost hallók, hogy Komárom magát megadta, azonban a hir nem valósult. – Végre október 2-án és 3-án* kétségen tul leve általadása; mert a hosszu sorban jövő menő honvédek nem csak beszélték, de mutatták is a megtörtént egyezkedést.

Igy lett vége eme nagyszerü drámának, melynek lejátszása annyi pénzbe, erőbe, vérbe és boldogság feláldozásba került, se melyből a nyeremény csak az, hogy I-ső Ferencz franczia királylyal elmondhatjuk: „Mindent vesztettünk, csak a becsületet nem.” – Azonban az igazán tragicus rész csak ezután jött!"

(Részlet Plosszer Ferenc pápai káplán naplójából)

Az oldal tetejére