Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
2.500 Ft
2.000 Ft
Kedvezmény: 500 Ft 20%
Menny.:db
Gyártó: Petőfi Irodalmi Múzeum
Elérhetőség: Raktáron

„álom visszhangja hangom"
Tanulmányok Szép Ernőről

A PIM és az ELTE Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszéke által, Szép Ernő születésének 130. évfordulója alkalmából 2014. október 10-én rendezett konferencia előadások anyagaiból.

Nem értékelt

Álom visszhangja hangom

2.500 Ft
2.000 Ft
Kedvezmény: 500 Ft 20%
Menny.:db
Kívánságlistára teszem

Leírás

 „álom visszhangja hangom"
Tanulmányok Szép Ernőről

Szerk.: Palkó Gábor

Petőfi Irodalmi Múzeum
Budapest, 2016

ISBN: 978 615 5517 14 3
ISSN 2064-7581

„Annak ellenére, hogy Szép Ernő a Baumgarten-díj birtokosa, a Nyugat első nemzedékének nagy tekintélyű szerzője, talán nem túlzást azt állítani, hogy az irodalmi kánon margójára szorult. Úgy tűnik, szerepének és jelentőségének megítélése ma is meglehetősen bizonytalan. A szerző iránti ingadozó intenzitású, általában inkább halvány érdeklődés évtizedei után - talán Tandori Dezső kitartó figyelme nyomán, talán a centenárium dinamizáló voltának vagy a posztmodern irodalom új érdeklődési irányainak köszönhetően - kisebb Szép Ernő-reneszánsz alakult ki. Ezzel párhuzamosan egyre inkább érzékelhető az igény műveinek értő újraolvasására. A tanulmánykötet célja, hogy javaslatot tegyen Szép Ernő irodalomtörténeti szerepének újragondolására, a kortárs irodalommal való kapcsolatrendszerének feltérképezésére, és az ismert vagy kevésbé ismert szövegek, műfajok, színre állító gyakorlatok újraértelmezésére."

(A kötethez Palkó Gábor által írt Előszóból részlet.)

Paraméterek

Író Szép Ernő
oldalszám 246
hosszúság 20 cm
szélesség 13 cm
súly 276 g

Vélemények

Erről a termékről még nem érkezett vélemény.

Irodalmi töltet

Rab Gusztáv: Szép Ernő: Vőlegény

Szép Ernő vígjátékát kedvezőtlenül fogadta a napi sajtó. A kritikusok bizonyára mást vártak Szép Ernőtől. A Vőlegényben nyomát se találták azoknak a meleg, bensőséges hangon csilingelő csengőknek, melyek Szép Ernő költészetének jellegzetes finom mívű díszei. Szép Ernő félrebillent fejjel, ártatlan mosolygással fogadta a kedvezőtlen kritikák sujtását és fogász hősének hideg józanságával jelentette ki, hogy bizony nagyon szomorú, ha mélyen el kell rejteni a költészet káprázatát úgy, amint annak idején a gazdagok ásták el arany és ezüst tárgyaikat. A líra elásása ellenére is Szép Ernő csengőkkel díszített, babráló keze gyakran ott mozog a színpadon alakjai közt. A hétköznapi fecsegésekből néha kicsendül Szép Ernő méla hangja. Hogy a darab elejétől végig nem méla, ez nem azt bizonyítja, hogy Szép Ernő elfelejtett mélán beszélni. Szép Ernő elásta a mélaságot, az érzelmességet és ezzel együtt eláshatta alakjainak szívét is, de mindezt olyan öntudatosan tette, hogy Szép Ernőt tévedés gyanújával illetni nem lehet.
A Vőlegény a "boldog időkben" játszódik és minden szava a mának materiális zörejét közvetíti a hallgatóság füléhez. A darab felépítésének számító tudatossága előbukkantja Szép Ernő bánkódó arcát, amint tintás tollára mered és nagy sóhajtással mond le a szép szavak muzsikáló karneváljáról, mert ma minden a pénz. Nyilván a ma emberének akarta írni Szép Ernő a pénz tragikomikáját, a ma embere értelmének és nem a szívének. Úgy érezte talán, hogy fülsiketítővé erősödött, prózai zakatolásában ma különösen felszaporodott tömegek sorsát hordozza hátlapján a pénz, az a nagy gyűjtőfogalom, amely legkarmolóbban markol bele a háborúban, lezüllésben, éhségben és rongyokban agyongyötört lelkekbe. A darab hangját a reális, üzleti életből plántálta át Szép Ernő a szereplők szájába bizonyára azzal a hittel, hogy a rideg, metsző próza szuggesztívebb a költői sorok csobogásánál.

Az oldal tetejére