Irodalmi töltet | Magazin

A közeledő gyereknap alkalmából a magyar irodalom nagyjainak kiskori képei közül válogattunk egy csokorra valót:
sorozatunk első részében Örkény Istvánról, József Attiláról és Csáth Gézáról.

Folytatódik a PIM Bolt költészetnapi interjúsorozata, amelyben a Petőfi Irodalmi Múzeumban dolgozó kortárs költőkkel beszélgettünk. A második részben Mirtse Zsuzsa, Babiczky Tibor és Halmi Tibor válaszolt kérdéseinkre.

„Mindig az volt a törekvésem, hogy egy olyan helyet hozzunk létre, ahol az irodalomszerető emberek, az alkotók, a közvetítők és a befogadók egyaránt jól érzik magukat.”
(E. Csorba Csilla, Itt éltem az életemet, Litera.hu)

Április 11-e József Attila születésnapja és egyben a magyar költészet napja, melyre a PIM Bolt webshopja nem csupán akciókkal készült, hanem egy-egy interjúval a múzeumban dolgozó költőkkel. A Petőfi Irodalmi Múzeum életének szerves része volt és a palota falai között tevékenykedett mindig is számos kortárs író, költő és irodalmár, akár munkatársként is. (Erről bővebben a PIM szakmai blogján olvashatnak majd később). Az interjúsorozat első részében a PIM Médiatárában dolgozó Wirth Imrével és Puskás Dániellel beszélgettünk.

Az aláírás egyszerre fejezi ki egy kézirat vagy dokumentum hitelességet, kezeskedik tulajdonosa személyazonosságról, de a saját kézjegy megkülönböztető jelleget is kölcsönöz írója stílusának. A szignó misztikus jelenlétet ad a szerző halála után a leveleinek vagy kéziratainak. De mi is adja az írói aláírás titokzatos jelentését, amitől úgy megnő egy dedikált könyv értéke és jelentősége? Mi a szerzők viszonya saját nevükhöz és mitől válik személyisége kifejezőjévé egy író saját kézjegye? Ebben a rövid írásunkban annak eredünk nyomába, hogy saját aláírásuk hogyan foglalkoztatta a szerzőket és hogyan válhat ez jelentőssé az utókor számára.

Nőnap alkalmából a Petőfi Irodalmi Múzeum egy korábbi tárlatát, a Szabó Magda születésének 100. évfordulójára létrehozott Annyi titkom maradt… című kiállítást elevenítettük fel Borbás Andreával és Kiss Borbálával, akik a kiállítás kurátorai voltak, valamint hozzá kapcsolódóan a Tükör és kancsó című kötet összeállítását végezték. A beszélgetés folyamán szó esett az első Szabó Magdával kapcsolatos élményekről, regényeinek karaktereiről, játékosságról, szerepekről és a nőiséghez való viszonyáról.

A torkos csütörtök, mely hagyománynak gyökerei a középkorra nyúlnak vissza. A farsangi időszak — vízkereszt napjától hamvazószerdáig tart — végét, és a nagyböjt kezdetét jelzi a keresztény hagyománykörben. A más nevein zabáló-, zsíros-, kövér-, illetve tobzódócsütörtök a hamvazószerdát megelőző csütörtököt jelentette. Ezzel kezdődött meg a torkoshét, a báli szezon időszaka (Európában több ország hagyományai között is megtalálható), de Magyarországon egyes tájegységeken és bizonyos korokban a hamvazószerdát követő csütörtökön tartották ezen a néven a böjtöt megszakító, mintegy kármentő lakomát. Manapság a vendéglátóipari szektorban is ez utóbbi dátum terjedt el.

Bár a hagyomány bizonyos részleteit illetően eltérések mutatkoznak, és ez elmondható társadalmi, felekezeti, területi és időbeli szempontok alapján is, ami azonban közös pontnak mondható, hogy minden változatánál kardinális szerepet kap az étkezés, melyben zsíros, gazdag, nehéz hús- és tésztaételek kapják a főszerepet.  

Nemzetközi Könyvajándék Nap,
avagy Ajándékozz egy könyvet! 

Február 14-e nem csak a szerelmesek napja, ekkor tartják a Nemzetközi Könyvajándék Napját is. Célkitűzése, hogy minél több gyerekhez juthasson el a könyvek által az olvasás és a mesehallgatás öröme. Könyvet adni azonban nem csak gyerekeknek és nem csak éppen Valentin-napon érdemes. Az alábbiakban a könyvajándékozás régre nyúló, történelmi hagyományairól olvashattok.