Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
170 Ft
Menny.:db
Gyártó: Petőfi Irodalmi Múzeum
Elérhetőség: Raktáron
Nem értékelt

Jegyzetfüzet/Igazolványok | Brenner József (Csáth)

170 Ft
Menny.:db
Kívánságlistára teszem

Leírás

Jegyzetfüzet

Jegyzetfüzet írói igazolványok másolataiból. Brenner József egyetemi igazolványa

Paraméterek

Típus jegyzetfüzet, notesz
Író Csáth Géza
méret 14,8x10,5 cm
súly 35 g
anyaga papír
oldal 40

Vélemények

Erről a termékről még nem érkezett vélemény.

Irodalmi töltet

Csáth Géza, eredeti nevén Brenner József, 1904-ben iratkozott be az orvosi egyetemre, sikertelen zeneakadémiai felvételije után. Az ideggyógyászat különösen érdekelte, mestere Moravcsik professzor volt. Doktorátusa után ott is maradt az egyetemen egy időre, mint az idegklinika tanársegédje. Ebben az időben már alaposan jártas volt az akkor legmodernebb és nagy vitákat kiváltó freudizmusban.  A Budapesti Elme- és Idegkórtani Klinikán kezelt Kohn Gizella esete alapján, 24 éves korában jelentette meg Az elmebetegségek psychikus mechanizmusáról című ifjúkori könyvét, ami az egyik legelső magyar freudista szakmunka. A pszichoanalízis képes volt közös nevezőre hozni Csáth végletes érdeklődéseit: a művészetek intuitív és a természettudományok racionális világát.

Csáth írói érdeklődése kezdettől fogva a lélek mélyeinek megismerését célozta, amihez a pszichoanalízis egy ideig kiváló eszköznek bizonyult. Sajátos írói világának legmeghatározóbb vonásává vált a lélekábrázolás. Szecessziós hangulatú, lírai novelláit még kifejezetten gazdagította a lélektani érdeklődés, de a pszichoanalízissel való intenzívebb foglalkozás írásművészetében és magánéletében is az érzelmileg neutrális, freudista analitikus felülkerekedését eredményezte. Jung nyomán kidolgozott komplex-elméletét mindvégig alkalmazta saját magára és környezetére, álmait rendszeresen feljegyezte és analizálta, naplója pedig az állandó és kíméletlen lelki és testi önelemzés legfontosabb nyersanyaga és terepe lett. A lelkét egészen lemeztelenítő pszichoanalízis végül csaknem teljesen megfosztotta az alkotás képességétől.

Az oldal tetejére