Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
200 Ft
Menny.:db
Gyártó: Petőfi Irodalmi Múzeum
Elérhetőség: Raktáron

Kertész vagyok és ez büszkeségem II.
Kérdések és érdekességek nagyobbaknak

Nem értékelt

Kertész vagyok és ez büszkeségem II.

200 Ft
Menny.:db
Kívánságlistára teszem

Leírás

Kertész vagyok és ez büszkeségem II.
Kérdések és érdekességek nagyobbaknak

Szerző: Parragi Márta
Grafika: Széki András

Petőfi Irodalmi Múzeum
Budapest

ISBN: 978 615 5517 06 8

A kert, és a növénygondozás rejtelmeibe kukkanthatnak bele a nagyobb gyerekek Jókai Mór élményein keresztül.

Az 1850-es években a budai Svábhegy egyre népszerűbb kiránduló- és nyaralóhely lett a pesti polgárok körében. Ekkor vásárolt itt birtokot Jókai Mór feleségével, Laborfalvi Rózával együtt. 

A gyümölcsfákkal, szőlővel, virágokkal, madarakkal teli kertben szerzett élményeit megosztotta olvasóival is. Regényeiben és kertészkedéssel kapcsolatos ismeretterjesztő cikkeiben írta meg tapasztalatait. Miközben jellegzetes, lila tintás betűivel papírlapok ezreit töltötte meg, borászkodott is, gyümölcskiállításokra vitte terményeit és a parlamentben is felszólalt szőlészeti témákban.

Laborfalvi Róza falusi gazdaasszonyokat felülmúló szakértelemmel irányította saját sváb-hegyi birodalmát: a konyhát, veteményeskertet, baromfiudvart, gondozta újfundlandi kutyáit, madarait.

Paraméterek

Író Jókai Mór
oldalszám 2
hosszúság 29,7 cm
szélesség 21 cm
súly 31 g

Vélemények

Erről a termékről még nem érkezett vélemény.

Irodalmi töltet

Hogy fogtuk meg a szelet?

Embernek nincs arról fogalma, hogy mi volt az a svábhegyi szél. - Elfujta az a lámpást a szobában a bezárt ablakon keresztül s ha jó kedve szottyant, három napig ki nem lehetett miatta lépni a szobábul: juliusban lefagyasztotta a fölfutó paszulyt.

Most már csak »volt!« Gondolom, hogy ő még mindig fuj; de én már nem veszek róla tudomást.

A legelső dolgom az volt, hogy észak és nyugot felől a házam előtti fönsikot beültettem lombfákkal.

Ezek védik most meg a gyümölcsösömet a pusztitó szelektől. A déli széltől nem kell védelem, az nem rongálja a gyümölcsöt, keleti szél ritkán támad.

A védő parkot a következő fákból állitottam össze: hársfa (háromféle: fekete, veres és ezüstlevelü), azután kétféle juhar, szilfa, barkóczafa, vadgesztenye, végre diófa. Az akáczfa gyorsan nő, de a szelet nem fogja föl: legkésőbben levelesedik meg s leghamarabb lehullatja a lombját. A tölgy is jó, de szörnyü lassan fejlődik. Legháládatosabb a hárs. Aztán az a háromféle hárs, tiz napi időközökben virágozván (legelőbb a fekete, legutóbb a fehér levelü), egy hónapon át az egész háztájam fürdik a fölséges ámbraillatban.

(Van még egy mindezeknél kitünőbb hársfaj is: az orosz hársfa; ennek a levele olyan, mint a bőr; látható egy egész sétány belőle a városligeti kiállitási parkban. Gyönyörü egy fa! Kapható a berlini akklimatáló kertészeti intézetben. Csak egy baj van vele. Az, hogy darabja 17 (olvasd tizenhét) forint!

(Jókai Mór: Kertészgazdászati jegyzetek)

Az oldal tetejére