Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
2.400 Ft
1.920 Ft
Kedvezmény: 480 Ft 20%
Menny.:db
Gyártó: Petőfi Irodalmi Múzeum
Elérhetőség: Raktáron

Ki vagyok én? Nem mondom meg...
Tanulmányok Petőfiről

A kötetben tizenöt tanulmány található, melyek új aspektusokból közelítenek a Petőfi-életműhöz.

Nem értékelt

Ki vagyok én? Nem mondom meg... | Tanulmányok Petőfiről

2.400 Ft
1.920 Ft
Kedvezmény: 480 Ft 20%
Menny.:db
Kívánságlistára teszem

Leírás

Ki vagyok én? Nem mondom meg...
Tanulmányok Petőfiről

Szerkesztő: Szilágyi Márton

Petőfi Irodalmi Múzeum
Budapest, 2014

ISBN: 978 963 9401 97 6

Az évét is nehéz lenne megmondani, mikor jelent meg utoljára kötetnyi tanulmány Petőfiről. A Petőfi Irodalmi Múzeum vállalkozását tehát már maga az a tény értékesé teszi, hogy a 2011-ben megnyitott, azonos című kiállításhoz kapcsolódóan felfigyelt erre a hiányra. A kötet egyik szembetűnő sajátossága, hogy több tudományág képviselőit szólaltatja meg, több nemzedéket bevonva sok szempontú, változatos megközelítésnek ad teret: a művek és műértelmezések mellett megjelennek más jellegű források, nem-irodalmi, sőt nem betű-kötött kiindulópontok, témák és látásmódok is, az interdiszciplinaritás természetes és élvezetes módon van jelen.
Zentai Mária

Paraméterek

oldalszám 427
illusztrált igen
méret 24 cm
súly 780 g

Vélemények

Erről a termékről még nem érkezett vélemény.

Irodalmi töltet

Csörsz Rumen István: Pönögei Kis Pál, avagy Petőfi és a közköltészet (részlet)

A közköltészeties beszédmód gyakran archaizálással párosul. Költőnk egyik korai álneve, a Múzsafi például a 18. századi kollégiumi költészetet idézi, ahol a diákokat nevezik a Múzsák fiainak, Minerva seregének, Apolló nyájának. Értsd: ’az elit tagja vagyok’. Petőfi azonban nem ritkán valódi stílusimitációval él a régi popularitás jegyében, persze többnyire gondosan kerülve a szó szerinti intertextualitást. A 17. század egyik legnépszerűbb – legalábbis a 18–19. századra azzá vált – szerelmi panaszdala, a Bolondság volt nádhoz bízni kezdetű vers (és a benne megbúvó toposz) visszhangját például nagyon választékosan dohogja Petőfi legkorábbi epikai kísérletének, a Kuruttyó I. részének mérges cigányembere:

Hittem asszony esküvő szavának,
De hiszek már inkább karcsu nádnak,
Hogy kerengő forgószél viharja
Lenge szálát földre nem csavarja.

Kirí a Petőfi-életműből egy kevésbé ismert szerelmes dalocska is, amely a 18. századi virágénekek és a rokokó szerelmi líra szóhasználatát és rímeit idézi. Talán dallamkövető vers (10, 10, 12, 12)?

Te szivemnek szép gyönyörűsége,
Mért van szivednek kőkeménysége?
Csakugyan meg akarsz,
Meg akarsz ölni hát?
Vagy mért nem enyhíted
Szeretőd fájdalmát?
                                    Duna-Vecse, 1844

Az oldal tetejére