Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, értesüljön elsőként új kiadványainkról, termékeinkről!
800 Ft
Menny.:db
Gyártó: Petőfi Irodalmi Múzeum
Elérhetőség: Raktáron

Ködlovagok füzet
Irodalom és képzőművészet találkozása a századfordulón 1880-1914

 

Nem értékelt

Ködlovagok füzet

800 Ft
Menny.:db
Kívánságlistára teszem

Leírás

Ködlovagok füzet
Irodalom és képzőművészet találkozása a századfordulón 1880-1914

Szerk.: Bauernhuber Enikő, Cséve Anna, Kómár Éva, Kőrös Kata
Grafikai terv és tördelés: Bieder Anikó és Gelsei Balázs

Petőfi Irodalmi Múzeum
Budapest, 2012

ISBN: 978 963 9401 82 2

„A Petőfi Irodalmi Múzeumban a Ködlovagok. Irodalom és képzőművészet találkozása a századfordulón (1880−1914) című tárlat (2010. november 10. – 2011. szeptember 16.), illetve az azonos című konferencia (2011. szeptember 8.) ezekre a kérdésekre keresett választ: a századforduló művészetének önértelmező alakzatai (lirizálódás és énkultusz; atmoszféra és hangulat; köd, fátyol és homály stb.) hogyan működtethetőek irodalom és képzőművészet találkozásának leírásában és bemutatásában – egy évszázad távlatából.” (Palkó Gábor)

Paraméterek

oldalszám 19
hosszúság 22 cm
szélesség 16,5 cm
súly 52 g

Vélemények

Erről a termékről még nem érkezett vélemény.

Irodalmi töltet

Cholnoky Viktor: Néhusztán meséiből (részlet)

Néhusztán nem arab mesemondó, nem is perzsa énekes, aki rövid sorokra foglalva mondja el csodák, hősök és szerelmek történetét. Néhusztán nem is ember, hanem ember felett való. Ő a kígyótestű démonoknak, a szeráfoknak ama leghatalmasabbja, aki még Mózes lelkét is úgy meg tudta venni, hogy ércből megalkotta képmását a berekben, ahol Izráel fiai jó illatokkal tisztelték mindaddig, amíg el nem jött Akháznak és Ábinak a fia, Ezékiás király, aki eltörte a faragott képeket, levágta a berket, és összezúzta magát az érckígyót is.

De a királyok könyve nem mondja meg, hogy Ezékiás, aki anyai ágon Zakariás unokája volt, a kígyódémonnak csak az ércből kiformált képe mását irtotta el. Maga Néhusztán, a leghatalmasabb szeráf megmaradt, örökké él, és akiket áldásra vagy kárhozatra kiválogat, azoknak félálomtól lázas éjszakákon meséket mond. Tud mindent, lát mindent, beszél mindenről, nincsen előtte ismeretlen sem kor, sem birodalom, sem pedig időn és téren túl való titok. És akit az álmatlanság kígyói marnak, ha hallgatja az ő meséit, vagy meggyógyul tőlük, vagy pedig kárhozottabbá válik.

Minden kor történetén át és emberi korokon túl is beszél Néhusztán.

Az oldal tetejére