Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

Február 14., nem csak Valentin-nap

Ferró Csaba
2022. 02. 14. 13:00:00
Február 14., nem csak Valentin-nap

Nemzetközi Könyvajándék Nap,
avagy Ajándékozz egy könyvet! 

Február 14-e nem csak a szerelmesek napja, ekkor tartják a Nemzetközi Könyvajándék Napját is. Célkitűzése, hogy minél több gyerekhez juthasson el a könyvek által az olvasás és a mesehallgatás öröme. Könyvet adni azonban nem csak gyerekeknek és nem csak éppen Valentin-napon érdemes. Az alábbiakban a könyvajándékozás régre nyúló, történelmi hagyományairól olvashattok.


 

Ókori könyvajándékozási szokások

Már a Szaturnália alkalmával az ókori rómaiak is ajándékoztak pergamen köteteket vagy papirusz tekercseket. A korabeli szokásokról Marcus Valerius Martialis epigrammaköltő szövegeiből értesülhetünk, valamint maga is adott ki két kötetet kifejezetten a Szaturnália ünnepére. A Xenia (Ajándékok könyve) egy képzeletbeli vacsorát jelenít meg, míg az Apophoreta (Nyeremények könyve) a nagyszabású lakomákon tombolaként kisorsolt ajándéktárgyakat sorakoztat fel, de szó esik ajándékként más szerzők munkájáról is: „ezekből tudhatjuk meg, hogy többek között a Livius-kivonatokat már pergamenen, kódexformában is árulták, ahogy a teljes Homéroszt vagy Vergiliust – s ez utóbbi költőnek az arcképe is látható volt a kötetben.”

A papirusz tekercsek értékesnek számítottak, de a kisebb pergamen „kötetek”, a mai árakhoz viszonyítva, elérhetőek voltak a középosztály számára. Összehasonlításképpen 79-ben Pompeii környékén 3 sestertiusba került egy liter olívaolaj, míg 84-ben vagy 85-ben kiadott Xenia (Ajándékok könyve) 4 sestertiusba került. Hozzá kell tenni, hogy ezek az epigramma gyűjtemények olcsó kiadásoknak számítottak. 


 

Egy földbirtok értéke

A középkorban különösen megnőtt a könyvek értéke, nem csupán anyagi értelemben, hanem eszmeileg is. Az írás-olvasás kompetenciájának a visszaesésével a tudás különösen nagy értékkel bírt. Másfelől egy-egy kódex elkészítése is rengeteg időt vett igénybe, így némely kötet értéke megegyezett egy kisebb földbirtok árával. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy Mátyás király Korvinájának (Bibliotheca Corviniana) a gyűjteménye hihetetlen értékkel bírt. A kódexek értékes diplomáciai ajándéknak számítottak. De ezt bizonyítják Mátyás király halálát követő események is. Felesége, Beatrix is magával vitt néhány kódexet Itáliába, valamint később német zsoldosok és török katonák is fosztogatták a gyűjteményt, így téve szert értékes zsákmányra.

Apor-kódex, Székely Nemzeti Múzeum


 

Mérföldkő a könyvkultúrában: a nyomtatás

A könyvek ára a nyomtatás fejlődésével egyre elérhetőbbé vált. Egy nyomtatott könyv ára összehasonlíthatatlanul olcsóbb volt egy kódex áránál. Példaként: 

„Bártfa városa mint a Szent Egyed templom kegyura 1435 és 1437 között 28 (arany)forintot fizetett a templom új, a mise énekelt részeit tartalmazó gradualéjáért. A kódex három évig készült. 1493 és 1495 között ugyancsak a város Boldizsár eperjesi bérmásolóval a zsolozsma énektételeit tartalmazó antiphonariumot készíttetett, ami 105 forintba került, köttetése pedig nyolc forintba. […] Ahhoz, hogy a pénz értékével tisztában legyünk, tudni kell, hogy egy kisebb kanonoki javadalom egész évi jövedelme negyven forint körül volt, egy előkelő javadalomé pedig, ami már külföldi tanulmányokat is lehetővé tett, száz forint. 

A gazdagon illuminált reneszánsz luxuskéziratok valóban vagyont értek. Egy Mátyás király számára Firenzében készített, de a halála miatt be nem fejezett háromkötetes Bibliáért 1498-ban 1400 forintot kértek. 

Rosarius Márton pozsonyi kanonok 1497-ben a budai várban három forintért vett egy 1495-ben Velencében nyomtatott esztergomi Missalét. Maga jegyezte be ezt a kötetbe, azzal együtt, hogy Erdélyi János királyi alkincstartó támogatta őt a vásárlásban. A papok számára nélkülözhetetlen missaléért a három forint is sok volt egy közepes jövedelmű kanonoknak.”


 

A gyerekirodalom fejlődése

Sokáig tehát a könyvajándékozás a tehetősek szokásának számított. A reformkori Magyarország polgárosodó társadalmában azonban már rendszeressé vált, hogy a középosztály könyveket ajándékozott. A karácsony ebben az időszakban kezdett a maihoz hasonló ajándékozással összekapcsolódó ünneppé átalakulni, valamint újdonságnak számított, hogy a gyerekeket a kiadók, mint célcsoportot felfedezték. 1711-ig jobbára tankönyvekben merült ki a gyerekeknek szóló kiadványok sora, külföldön 1711-től kezdenek szaporodni a gyermekirodalmi kötetek, melynek az is az oka, hogy ekkortájt nő meg a pedagógia tudománya iránti érdeklődés, és ismerik el a gyerekkort önálló, saját problémákkal és igényekkel rendelkező életszakaszként. Magyarországon az arisztokrácia és a polgárság körében a német nyelvű gyermekirodalom honosodott meg, ebben is a reformkor hozott változást. 1841-ben jelent meg Bezerédj Amália Flóri könyve, melyet az első magyar nyelvű gyermekkönyvként tartanak számon. A Flóri könyve sokkal inkább tekinthető egyfajta foglalkoztatóként, mely a gyermekek magyar nyelvű oktatását igyekezett segíteni. Szendrey Júlia Andersen fordítása 1857 karácsonyára jelent meg, melyből minden gyermekének ajándékozott egy példányt.

Szendrey Júlia gyermekeivel

Szendrey Júlia gyermekeivel. Fotó: OSZK

A 19. században a mesefordításon és -íráson kívül nagy hangsúlyt kapott a népmesegyűjtés, mely jól jelzi a nemzeti tematika erőteljes hatását. Ezek közé lehet említeni Arany László, Gyulai Pál és Benedek Elek mesegyűjteményeit. 

Azonban nem csak a gyerekek kaptak ajándékkönyveket, erről tanúskodnak Petőfi saját köteteinek a dedikációi, például Garay Jánosnak, Szemere Pálnak és Dömök Eleknek, vagy éppen egy-egy kézirat dedikáció hölgyek részére, mint Olcsváry Lilla számára Az árva leány című verse. Ez a tendencia csak növekedett a későbbiek folyamán. 


 

Így ajándékoztak ők

A 20. századból rengeteg olyan kötet maradt ránk, melyeket szerzők dedikációjukkal ajándékba adtak ismerőseiknek, barátaiknak, olvasóiknak és természetesen szerelmeiknek.

A PIM gyűjteményében rengeteg ilyen példány fellelhető, melyek közül következzen egy kis válogatás. 

Kosztolányi Dezső például egy-egy Kínai és japán versek című kötetét két hölgy ismerősének is dedikálta, Megyery Sári színésznőnek, és utolsó szerelmének, Radákovich Máriának zöld tintával: 

 

Kosztolányi dedikációja, PIM Könyvtár

De Megyery Sárinak adott dedikált példányt József Attila is, mégpedig a Medvetánc című kötetét. A híres irodalmi szereplők előszeretettel ajándékoztak szerelmeiknek, szeretőiknek és hitveseiknek könyveket: József Attila Szántó Juditnak a Nagyon fáj című kötetét.

Móricz Zsigmond feleségének Holics Jankának a következő sorokkal ajánlotta az Isten háta mögött című könyvét: 
„Az én édes kedves gyönyörű feleségemnek, a legszebb asszonynak a világon 
Zsiga” 

Tamási Áron feleségét, Haliker Erzsébetet az Énekes madár belső címlapjára írt dedikációval lepte meg. 

Vagy ahogy Móricz Zsigmond dedikálta „szerelmesen” az Isten háta mögött-et Ady Endrének: 

„Ady Endrének 
Szerelmes Enyémnek, a nagy felzengőnek
az Aranyos Öregek korából 

Móricz Zsigmond” 

Móricz dedikációja, PIM Könyvtár


A február 14. tehát több szempontból is ideális alkalom arra, hogy meglepjük szeretteinket egy könyvvel, legyen az gyerek vagy felnőtt, vagy segítsünk azoknak, akik másképp nem jutnának könyvekhez.
Webshopunkon erre az alkalomra különleges akciókkal készültünk azok számára, akik szeretnének egy könyvvel örömet szerezni másoknak. 

Tartalomhoz tartozó címkék: könyv ajándék Valentin-nap
Az oldal tetejére