Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
2.730 Ft
2.185 Ft
Kedvezmény: 545 Ft 20%
Menny.:db
Gyártó: Petőfi Irodalmi Múzeum
Elérhetőség: Raktáron

Berlin
Nekünk ma Berlin a Párizsunk

Magyar írók Berlin-élménye : 1900-1930.

Berlin
Unser Paris ist heute Berlin

Ungarische Schriftsteller erleben Berlin : 1900-1930

Nem értékelt

Nekünk ma Berlin a Párizsunk

2.730 Ft
2.185 Ft
Kedvezmény: 545 Ft 20%
Menny.:db
Kívánságlistára teszem

Leírás

Berlin
Nekünk ma Berlin a Párizsunk
Magyar írók Berlin-élménye : 1900-1930.

Berlin
Unser Paris ist heute Berlin

Ungarische Schriftsteller erleben Berlin : 1900-1930

Szerk.: Török Dalma
Ford.: Buda György, Hecker András, Zádor Éva

Petőfi Irodalmi Múzeum
Budapest, 2007

ISBN: 963 9401 50 1

Magyar-német kétnyelvű kiadás.

A kiadvány a Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2007. március 27. és október 10.-e, illetve Berlinben, a Magyar Nagykövetségen 2007. november 15. és 2008. január 10.-e között felállított kiállítás katalógusa.

Míg Ady Endre, és nyomában oly sok magyar művész a 20. század elején az „ember-sűrű, gigászi vadont”, a mámort hozó, „daloló Párist” emelte műveiben piedesztálra, az őt követő generációknak – elsősorban az 1920 és 1933 között Berlinben élőknek – a német főváros nyújtotta a szabadság, a kiteljesedés és a megújulás élményét. A Petőfi Irodalmi Múzeum Írók poggyásszal című kiállítás-sorozatával arra tesz kísérletet, hogy megvizsgálja az európai nagyvárosok és a magyar irodalom kapcsolatát, a város, az ott lakók, a benne kibontakozó művészeti áramlatok vonzó vagy taszító, de mindenképpen meghatározó és megtermékenyítő, irodalmi műveken, és más művészeti ágakhoz sorolható alkotásokon is lemérhető hatását.

Kiállításunk a Jókai Mórtól Keresztury Dezsőig ívelő időintervallumban idézi meg a magyar írók érzékeny, szellemes, intimitásokat is eláruló, természetesen szubjektív, de a kliséktől sok estben eltérő megfigyeléseit. A hangos pályaudvarok, az áttekinthetetlennek tűnő, hatalmas forgalmat bonyolító nagyváros, amely „elsodor és elnyel”; a fogaskerekekéhez hasonlítható működési mechanizmus pontossága; a cselekvés láza; a fegyelem és a munka jelszavai szerint élő lakosokkal; az idegenként is egy vagy körülük élménye a filmekhez, képzőművészethez hasonlóan az irodalmi alkotásoknak is meghatározó témája (lásd Márai Sándor, Rejtő Jenő, Karinthy Frigyes, Keresztury Dezső írásait).  A „berlini purgatóriumban” idegenként tébláboló írók ráéreznek a németek egyszerre befogadó és kirekesztő magatartására, alapvető kultúraközvetítő szerepére; arra, hogy „mi kell nekik”, s „mi nincs nekik”; de arra is, hogy a „mi magyar értékeinket nem lehet erőltetéssel nemzetközi értékké alakítani”. Ez utóbbi gondolat vezet el a külföld és az otthon, a magyarságtudat, a magyar írói lét témáihoz és újrafogalmazásának igényéhez. A kortárs magyar irodalom jelenkori németországi sikere buzdított minket arra, hogy a ma előzményeit keresve a 19. század végéig vezessük vissza a fonalat s egy századokon átívelő fejlődésfolyamat újabb részletére irányítsuk a figyelmet, hiszen az irodalom terén – Komlós Aladár szavaival élve – nekünk ma is „Berlin a Párizsunk….”

(Részlet E. Csorba Csilla bevezetőjéből)

Paraméterek

oldalszám 240
hosszúság 21 cm
szélesség 22 cm
súly 868 g

Vélemények

Erről a termékről még nem érkezett vélemény.

Irodalmi töltet

Márai Sándor: Egy polgár vallomásai (részlet)

...Az átmenet egy délvidéki kikötőváros gyanússága s egy porosz nagyváros fegyelmezettsége között, az a kegyetlen lendület és éhség, mellyel a város az egyensúlyt s a kielégülést kereste, a szókimondás és a gondolkozás feltétlen szabadsága, az áhítat és a jóindulat, mellyel a város minden új művészi kísérletet fogadott, mindez együtt Berlint, rövid időre, a háború utáni Európa legérdekesebb s talán legreményteljesebb városának mutatta.

 

Németh Andor: Berlini bál (részlet)

A Sturmművészek körében a magyarság dominál. A lap házi művészei közül a legfavorizáltabbak Moholy-Nagy László, Péri. De eljöttek azok is, akiknek semmi közük a Sturmhoz. Magyarok mindenütt vannak (ahol valami van). Szinte egészen természetes, hogy ugyanazokat az arcokat látja viszont az ember.

 

 

Ezek is érdekelhetik

Az oldal tetejére