Mi volt az első „találkozásotok”, és hogyan határozta meg a későbbi viszonyotokat Szabó Magdához?
BORBÁS ANDREA: A Tündér Lalával találkoztam először gyerekként, az nagy élmény volt. Később Az ajtót olvastam, ami szintén nagy élmény volt, az teljesen lenyűgözött. Utána Az őz volt, ami nagyon tetszett, és a Für Elise. Ott vártam volna a folytatást, ami aztán sajnos nem jelent meg.
Dr. Borbás Andrea
A Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárának főmuzeológusa
PhD-fokozat (ELTE BTK Irodalomtörténeti Doktori Iskola, Nyugat és kora alprogram) 2008. nov. 21.
Doktori értekezésének címe: Kötet- és cikluskompozíció Ady Endre Szeretném, ha szeretnének című kötetében
Kiállításai:
- „Maradni szégyen, veszni borzalom” – Magyar írók az első világháborúban (rend. Varga Katalin, Borbás Andrea, Molnár Eszter, Sulyok Bernadett, Veres Miklós, PIM, 2014)
- Látkép gesztenyefával – Kiállítás a 80 éve született Nemes Nagy Ágnes emlékére (rend. Kelevéz Ágnes, társrend. Borbás Andrea, Kemény Aranka, Pádár Eszter, PIM, 2002)
Szabó Magda portré, 1940-es évek. Ismeretlen felvétele
KISS BORI: Az első, az nagyon rég volt a mi generációnknak. Ez nagyjából az Abigél tévésorozat volt, amit minden téli és nyári szünetben lejátszott a tévé. Nagyon szerettük. Meg a Tündér Lala gyerekkoromban. Szerintem az Abigélt az ember félig-meddig tudta, sőt tudjuk most is. Úgyhogy én ezeket nagyon szerettem. Aztán nem is annyira foglalkoztam Szabó Magdával. Az egyetem alatt elég sokat jártam női irodalommal foglalkozó órákra, meg nőtörténeti kutatásokban vettem részt, Szabó Magdától függetlenül. Amikor a múzeumba felvettek, ezt tudta az akkori igazgató, E. Csorba Csilla, és amikor felmerült, hogy kéne egy Szabó Magda-kiállítás, szerintem ezért jöttem szóba. A kettő között, tehát az Abigéles és Tündér Lalás időszak meg a kiállítás között, talán, ha egy-egy könyvét olvastam. De nem éreztem azt, hogy nagy Szabó Magda-rajongó lennék, mint nagyon sokan, akikkel megismerkedtünk a kiállítás kapcsán.
Kiss Borbála
A Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvtárának muzeológus és könyvtáros munkatársa
Kiállításai:
- A MI tájaink – Tisztelgés Mándy Iván előtt Mácsai István festményeivel (rend. Kiss Borbála, Pádár Eszter, PIM, 2018)
- Mándy mozi – Emlékkiállítás az író születésének 85. évfordulójára (rend. Kiss Borbála, Pádár Eszter, PIM, 2003)
Amikor a kiállításra készültetek, volt valamilyen új felfedezésetek vagy meghatározó élményetek Szabó Magda életművével kapcsolatban?
B. ANDREA: Igazából a Sziget-kék című meséje, ha hívhatjuk ezt mesének, amivel addig nem találkoztam. Az volt a legnagyobb felfedezés. Valamint a Pilátus tetszett még nagyon, amit korábban nem olvastam.
K. BORI: Tulajdonképpen én a kiállításhoz olvastam el módszeresen az egész életművet. Voltak meglepetések, pozitív irányban főleg. Többek között a nőisége, egyrészt a női hősök, akik nyilvánvalóan nagyon karakteresek, sok nagyon közel állt hozzám, megszerettem, megismertem őket. Meg ő mint nő az életben. Ezzel gyakran összetalálkoztunk, bármit olvastunk: visszaemlékezést, levelezést, ezt sokan elsőként említették róla. Nem tudom, hogy örült volna-e, ennek a külsőségnek a kiemelése nem feltétlenül a legfontosabb egy alkotó embernél. Hogy nagyon nőies volt, az biztos. Ezt leginkább a Pilátusban éreztem, ami egy bonyolult anya-lánya viszonyról szól alapvetően. Meg még sok minden másról: öregedésről, magányról. Emlékszem, amikor olvastam, valószínűleg az élethelyzetem miatt is, valahogy nagyon eltalált. Nagyon hitelesnek éreztem. Aztán csináltak egy filmet belőle pár éve, Hámori Ildikó játszotta az édesanyát, és Györgyi Anna a lányt. Szóval ez volt nekem az egyik fő élmény.
A következő kérdésemre Bori már részben válaszolt. Hogyan jelenik meg a női reprezentáció szerintetek Szabó Magda szövegeiben? Milyen módon kapcsolódhat a karaktereihez?
B. ANDREA: Nekem úgy tűnik, amit megírt a Régimódi történetben, hogy erős nők vették körül a családban, ez rá olyan nagy hatást gyakorolt, hogy igazából egész életében ezt írta. Ezért vannak nagyon erős női karakterei például Az őzben vagy a Pilátusban. Az ajtó-beli karakterhez nagyon erősen kapcsolódik, már-már önéletrajziságot is említhetünk. Biztos, hogy mindegyik karaktere kapott tőle egy-egy tulajdonságot. Nagyon szerette a kettősségeket, egy-egy karaktert kibontani, és megalkotni az ellentétét. Szerintem valahogy azt próbálta mindig megalkotni, például vegyük Az őzt, hogy van egy nagyon szenvedélyes főszereplő, bizonyára a saját tulajdonságaiból is sokat kapott Encsi Eszter, és megcsinálja a szöges ellentétét, az angyali Angélát, aki már a nevében is angyal. Azokat a tulajdonságokat adja a másik pólusnak, tehát itt Angélának, amelyek belőle hiányoznak, de amelyek azért olyanok, amikre törekedne, hogy neki is meglegyenek. Ugyanezt csinálja a Für Elise-ben, ahol ő Magda néven szerepel, és ott van Cili, aki sokkal simulékonyabb, zenében tehetséges, szintén egy már-már angyali, szőke teremtés. Mintha azokra a tulajdonságokra is vágyna, esetleg törekedne, amelyek a másik pólusban vannak csak jelen.
Szabó Magda tükre az Annyi titkom maradt... című kiállításban. Gál Csaba felvétele (PIM)
K. BORI: A Szabó Magda-életműnek tulajdonképpen főszereplői a nők. Jellegzetes, erős női figurák és sorsok vannak megírva benne. A Régimódi történet több női generáció sorsának elbeszélése. Az ajtóban ikonikussá vált a két főhős. Azt hiszem, a férfi hőseinél a nők sokkal erősebbek és hitelesebbek, kicsit talán háttérbe is szorulnak a férfiak. Biztos, hogy nagyon erős nő volt ő maga is, és sok mindent a saját életéből, saját lelki alkatából vett. Az ajtó írónő figurájában nagyjából magát írja meg. Feltűnő hasonlóság van aközött, hogy írásaiban a nők mennyivel hangsúlyosabbak, mint a férfiak, és aközött, hogy Szobotka Tiborral kötött házasságában is Szabó Magda kapta a főszerepet. Kívülről nézve kifejezetten jól megfigyelhető ez a hasonlóság. Bár Szobotka Tibor profi irodalmár volt, képzett, tanított, fordított, de mégis csak Szabó Magda férjeként tartják elsősorban számon.
Az Annyi titkom maradt… című kiállításban több tárgyát és fotóját láthatta a közönség. Ezek alapján milyen kép rajzolódik ki róla, hogyan élhette meg nőiségét?
B. ANDREA: Az a nő volt, azt hiszem, aki szerette, ha fotózzák. Nagyon sok sorozat készült róla, például egy a Halászbástyánál télen, fehér bundában. Szerette később a parókákat. Írt arról, hogy kisminkelte magát egy osztálytalálkozóra, és ezzel sokkolta a tanárait. Tehát neki a nőiség külső attribútumai fontosak voltak.
K. BORI: Szerintem nagyon fontos volt neki az élete utolsó pillanatáig. Mikor voltunk kint az örökösénél Kerepesen, mutatta Magda szobáját. A rengeteg paróka, a parfümök, a kozmetikumok, szerintem mind azzal függenek össze, hogy nagyon fontos lehetett neki, miként tekintenek rá. A debreceni gimnáziumba mindig visszajárt, egészen idős koráig. Többen leírták, hogy nem volt hajlandó bottal járni, és mindig ki kellett profin sminkelni előtte. A kiállítás fotóin rengeteg bunda látható, nagyon fontos lehetett neki a megjelenés. Ha például Nemes Nagy Ágneshez hasonlítjuk, nála ez sokkal kevésbé van jelen. Ha a doktoriját tekintjük, amit a római kori szépségápolásról írt, de abszolút tudományos szempontok alapján, csupán a témaválasztás árulkodik.
Részlet az Annyi titkom maradt... című kiállításból. Gál Csaba felvétele (PIM)
Ha vesszük a kortársai visszaemlékezéseit, akkor feltűnően sokan említik azt a kettősséget, hogy egyfelől volt benne egy református, polgári, kimért hölgy attitűd, másfelől pedig egy csábító és kacér viselkedés. Hogyan férhetett meg, hogyan volt összeegyeztethető ez a kettősség?
B. ANDREA: Valószínűleg az egyházi iskolából jöhet ez, ahol annyira szigorú keretek voltak, hogy aztán ebből később jó volt kitörni. Valóban megvan benne ez a vallásos háttér, szigorú szabályok, de közben íróként ő egy művész volt. Tehát valószínűleg az a sok kettősség, ami a műveiben megvan, ott van önmagában is. Próbált lázadni a szigorú, merev szabályok ellen, kitörni ezek közül, hiszen ő mégiscsak egy autonóm művész.
K. BORI: Azt gondolom, hogy a debreceni református polgárság normái, és az egész családi hagyomány nagyon fontos volt neki. Ezeket a mintákat hozta magával, ehhez kapcsolódott aztán az ő sikeres művészi pályája. A nőiség kapcsán eddig csak külsőségeket említettem, pedig az anyaság problémája, az kicsit bonyolultabb ennél. Hogy miért nem lett gyerekük? Emlékeim szerint nem akarták, hogy legyen, és nem pedig arról volt szó, hogy nem sikerült, vagy nem lehetett. Voltak irodalomtörténészek, akik ezt politikai okokból vezették le. Az Újholdas társaságból nem nagyon volt senkinek gyereke: sem Nemes Nagy Ágneséknek, sem Mándynak, aki kifejezetten úgy nősült, hogy a gyerek semmiképpen sem jöhetett szóba. Ez nyilván összefügg az írósággal. Mándy azt mondta, hogy ez egyszerűen elvonná az alkotástól, és nem tudna úgy írni. Lehet, hogy ez a szempont Szabó Magdánál is közrejátszott. Talán így lehetne árnyalni a nőiséghez való viszonyát.
Szabó Magda portré, Rédner Márta felvétele
A kiállítás és a kötet összeállítása kapcsán jobban beleláttatok a munkásságába és az életébe. Ezek alapján milyen kapcsolódási pontokat találtok vele?
B. ANDREA: Nekem a játékosság az, ami leginkább megtetszett ebben az életműben. Ahogy az önéletrajzát többször írta és átírta. Még az interjúiban is vissza-visszatért arra, hogy neki igazából van egy Cili nevű testvére, és mutatott is róla képet. Még azzal is próbált viccelni, hogy itt van Cili megöregedve, hiszen neki van róla képe. Pedig a Für Elise-ben meghal fiatalon. Tehát, ahogy játékot csinált az egész életből és életrajzból, az nagyon tetszett nekem.
K. BORI: Hát ez érdekes, mert hiába csináltuk ezt a kiállítást, és egy hosszú rendezvénysorozatot, ami tényleg nagyon sikeres volt, mégsem lett a kedvenc íróm. Eleinte meglepődtem, hogy milyen nagy létszámú rajongói klub jött a hozzá kapcsolódó programokra. Ami nagyon tetszett tőle, az Az ajtó vagy a Pilátus. A jelenség maga, nekem túlzottan kitalált volt. Pláne idősebb korában csúcsosodott ez ki. Háy János is írt arról, hogy mennyire jó fej volt Szabó Magda, mikor privát találkozott vele, szemben, mikor a rajongói előtt játszott, például megáldotta a kisdedet, akit odavittek elé. Erről Háy is azt írta, hogy sok volt neki. Nyilván az ember beleöregszik a sikerbe és a szereplésbe. Nagyon tudatos volt, és nagyon kitalált ez a szerep. Van az a történet is, hogy két lakása volt a Júlia utcai házban: az egyikben élt, és volt a másik, amit a külvilág felé mutatott. Nekem ettől valahogy kettős érzéseim vannak. Ennek ellenére lenyűgöző az életmű, a népszerűsége, hogy mennyit fordították és a külföldi sikerei.
Szabó Magda életművében számos erős női karaktert ismerhet meg az olvasó, mégis változatosan van reprezentálva a nőiség. A Tükör és kancsó című kiadványban Szabó Magda életébe tekinthet be az érdeklődő, és sok érdekességet megtudhat az írónő személyiségéről, életéről és családjáról, valamint a különböző önarcképeiről.
Nőnap alkalmából a Petőfi Irodalmi Múzeum webshopjában különleges akcióval készültünk: 40% kedvezménnyel vásárolható meg a Tükör és kancsó, valamint a Kádár Erzsébet írásait tartalmazó Csók és festék című kiadvány.
