Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, értesüljön elsőként új kiadványainkról, termékeinkről!
490 Ft
Menny.:db
Gyártó: Petőfi Irodalmi Múzeum
Elérhetőség: Utolsó 4 db raktáron

Zsebtükör

Vágó Márta (1903-1976) arcképével

Nem értékelt

Zsebtükör

490 Ft
Menny.:db
Kívánságlistára teszem

Leírás

Zsebtükör

Vágó Márta (1903-1976) arcképével

A fotót Máté Olga készítette, 1926

Paraméterek

Típus zsebtükör
anyaga műanyag, üveg
méret ø6 cm
súly 18 g

Vélemények

Erről a termékről még nem érkezett vélemény.

Irodalmi töltet

Vágó Márta és József Attila 1928-ban ismerkedtek meg, még ebben az évben Márta Svájcba utazott. A távollét alatt intenzíven, szerelmesen leveleztek.

József Attila 1928. szeptember 12-i leveléből részlet:

 

Ehelyett inkább rólad, lelkem fürdőjéről szeretnék hallani. Igaz, hogy ez sem igaz, mert csókolgatni szeretnélek — nagyon messze vagy és én szomorú vagyok. Szomorú vagyok és fáradt, tengek lengek és botladozom, uj felöltőmnek sem örülök. Nem vagyok tisztában semmivel, sok oktalan dolgot cselekszem; most hogy pénzhez jutottam, virágokat vettem, aztán elkesered­vén innen a harmadik emeletről kidobtam az uccára.
Nagyon nehezen megy a levélírás, mert mit is búsitsalak? Egész sajgó tes­temmel irigyellek, olyan derűsen fecsegsz össze-vissza, hogy még én is elmosolyodtam.

Oh, köd a lelkem, ködben áll
a rózsaszál, a rózsaszál.
Papagáj-hajnal szállt fölötte,
szárnyával hátba is ütötte
és ő mosolygott, a balog
s amikor csendes este volt
levelén megpihent a hold
és tüskéin a csillagok.
Derengő rózsa, szomorú,
derekán szalmakoszorú.
Derű, de bú a foglalatja;
Tavaszom, hajnalom lakatja.
Szerelmem atyja! el ne dúlj!
Bár reszketésre született,
böködik nagycsontú szelek,
hópelyhek zümmögik körül.

[...]

 

A Rólad való, Néked való vers úgyis ünnepem, és ünne­pelni nagyon nagyon kell már. Hiszen akkor van az én születésnapom, amikor rádgondolok és születésnapjaimra eddig úgyse kaptam én soha semmit. Már­ti, ha nem is gondolsz rám sokat, akkor is ird azt nekem, jólesik ha elhiteted, és én úgyis könnyen elhiszem neked.

[...]

 

Csókollak sokszor és ölellek és hosszabb levelet is írok, de ezzel szaladok már a pályaudvarra, hogy mennél hamarabb gondolj reám.
Csókol megint és mindig és nagyon szeret

Attila

 

Az oldal tetejére